Dirk Koetter egysége átlagon felüli?

Dirk Koetter volt a jó választás? Ha figyelembe vesszük, hogy a Bucs elmúlt évei a támadó egység gyengélkedéséről (is) szóltak, míg az Atlanta támadó egysége Koetter irányítása alatt sok helyen az átlag számok felett teljesített, akkor talán remélhetjük, hogy igen! Nézzünk néhány összehasonlítást az elmúlt évadból! 

1.Futójáték

Elöljáróban annyit, hogy az Atlanta tavalyi játéka sem a veretes futójátékával alapozta meg a ponttermelést. Sőt, ha az ember televízión keresztül nézte a mérkőzéseiket, valami olyan érzése támadt, hogy nem is akarnak (vagy tudnak) futni. Ezt a számadataik sok helyen tükrözik is, hiszen az NFL csapatok átlagát, vagy valamivel az alatti számokat tartalmaznak. Nézzünk néhány példát!

-3. vagy 4. down-os próbálkozások, ahol 2 vagy annál kevesebb yardot kell megtenni.

Amikor Dirk Koetter tavalyi egysége ilyen helyzetbe került az esetek 67%-ában próbált futással előre jutni és ezen kísérletek 21%-a volt sikeres. Ezzel a 20. helyen zártak e tekintetben az NFL franchise-ok top listáján. Csak összehasonlításképpen a Bucs ezt az estek 69%-ában próbálta meg és 23%-uk volt sikeres. Mivel az ilyen helyzetek tampai részről lényegesen magasabb számban alakultak ki ezért a top listán a Bucs csak az utolsó helyen szerénykedett. Az NFL átlag egyébként 65% volt, amiből 19 % volt sikeres. Ez tehát mindjárt az első pont, amiben az átlag felett tudott teljesíteni Koetter alakulata.

-futójátékkal megtett yardok átlaga próbálkozásonként

Az atlantai támadófal sem mondhatta el magáról, hogy elképesztő futás blokkoló klasszisok lennének a soraikban, ezért aztán próbálkozásaikból kihoztak egy 3,93 yardos átlagot, ami ha megnézzük az NFL átlagot (4,14) ugyan elmarad attól. Viszont ha a Bucs ilyen teljesítményével (3,73) hasonlítjuk össze, már nem néz ki ilyen rosszul. Hozzá kell tenni, hogy Koetter egységeinek inkább a passzjáték az erőssége, ezért a támadó falemberek kiválasztásánál is nagyobb szerepet kap a pass protection képesség, mint a futás blokkolásé. Ilyenfajta tendenciát vélek felfedezni a Bucs törekvéseiben ezen a téren most is.

-futójátékkal szerzett yardok mérkőzésenként

A támadófallal kapcsolatban felvázoltak miatt az Atlanta tavaly ezen a téren is csak a 24. volt a csapatok rangsorában 93,6 yardos teljesítménnyel. Azonban ez még mindig több, mint amit a Bucs lerakott az asztalra ( 85,9), hogy a 29. helyen szerénykedjen vele.

-tackle után megtett yardok a line of scrimmage után

Ez természetesen olyan csapatok üdülő övezete, ahol olyan futó játékosok rohangálnak, mint Marshawn Lynch. De tavaly sem az Atlantának sem a Tampának nem volt ilyen futó játékosa. Ezért aztán előbbi csapat ezekből a helyzetekből 1,02 yardos átlagot hozott, ami egyébként pont az NFL átlag is. Csapatunk ebben a kategóriában 0,99 yardot termelt átlagosan.

Ezek után az adatok után viszont jöhetnek azok, amik már nagyobb derűlátásra adhatnak okot!

2.Passzjáték

Ha van egy franchise irányítód és vannak hozzá minőségi elkapók, akkor ez már önmagában jól néz ki. Az Atlanta az elmúlt években ki is hozta ebből, amit a sérülési faktor engedett. Jövőre ez a felállás elméletben adott a Bucs csapatánál is. A koordinátor pedig ugyanaz. Lássuk csak!

-passzjátékkal megtett yardok mérkőzésenként

Koetter brigádja ebben a liga elitjébe tartozott tavaly. Egészen pontosan az 5. legjobb mutatóval rendelkeztek, hiszen mérkőzésenként 284 yardot hoztak össze. Csak összehasonlításként ez tavaly a Bucs esetében 206 yard volt, ami majd 80 yardos eltérés mérkőzésenként. Az bizony nem kevés.

-passz védelem

Az O-line Koetter féle megformálásról már esett szó. A hangsúly tehát a pass protection-ön van. A futójáték is sokszor alakul át rövid passzos elkapó játékká, ezért aztán az irányító megvédése elsődleges. Az atlantai fal ennek ellenére nem a legveretesebb nevekből tevődött össze, de pl. Jake Matthews tavalyi draftolása is ennek a prioritásnak volt köszönhető. Így aztán el is érhették azt, hogy az engedett sack-kek tekintetében a 11. helyen végezzenek a listán. 31 alkalommal tudták Matt Ryan-t földre vinni. Az NFL átlag egyébként 38 volt, a Bucs csapatánál ez a szám tavaly 52-nél állt meg. A két csapatot összevetve ez 20-szal kevesebb. Az rengeteg! Szerintem Jameis Winston is boldog lenne, ha a tavaly látottak után, csak ennyiszer kellene a hangyákkal beszélgetni a fűben.

3.Yardok és pontok

-totál yardok

Ez Koetter csapatának esetében 6051 yard volt, ami több mint ezer yarddal volt jobb a Bucs ilyen jellegű számadatánál (4672). Ebből adódik, hogy a mérkőzésenkénti yardok száma is magasabb, ami a 8. helyre jó az NFL ezen ranglistáján.

-pontok mérkőzésenként

Nagyon fontos adat. Ebben Koetter és csapata 12. volt tavaly, mivel 23,8 pontot átlagolt. A Bucs mindössze 17,3-at, amivel csupán két csapatot előzött meg.

4.Támadás felépítés

-drive/yard

Az Atlanta tavaly 172 drive-ot vezetett. 8 db-bal kevesebbet mint a Bucs. Azonban ezeknél átlagosan 33.83 yardot tett meg, ami meghaladja az NFL átlagot (31.01). A Bucs számadatát (24.91)nem is említve. Drive-onként 2,09 pontot átlagoltak, ami ugyancsak az átlag (1,89) felett volt. A bucs ilyen számadata 1,42 volt. Koetterék egy-egy támadás vezetésébe átlagosan 6,18 játék fért bele. Az átlag 5,85; a Bucs esetében 5,34.

-drive/first down vagy TD

Ez is az offense egyik sarkalatos számadata. Hiszen mi más is lehetne a lényeg, hogy minél több támadást fejezzenek be pontokkal. Az Atlanta ilyen mutatója 0,713 volt, s ezzel 11. helyen végeztek. Az átlag 0,694, csapatunk esetében 0,634. Ha csak a TD/drive mutatókat számoljuk akkor az Atlanta 0,227-es mutatója is az átlag (0,208) felett volt. Hozzá kell tenni, hogy a Falcons év végi negatív mutatója ellenére is több mint 18 perccel többet birtokolta  a labdát, mint csapatunk.

5.Red zone

A vörös zónás ( célterület és 20 yardos vonal közötti szakasz) játék megkülönböztetett figyelemmel bír minden csapatnál, legyen az offense vagy defense oldal.

-pont/ red zone offense

Koetter és csapata tavaly 5,25 pontot átlagolt a vörös zónás támadásokból. Az átlag 4,74 volt, csapatunknál 4,38.

TD/red zone offense

Az Atlanta tavaly ha eljutott a vörös zónáig. akkor támadásait 61,4 %-ban tudta TD-re váltani. Ebben a szegmensben az átlag 53,8 volt, ami megegyezett csapatunk számadatával.

6.Felkészülés a csoportból

A csoporton belüli mérkőzések szinte duplán számítanak. Ezért aztán ezekre minden csapat többet készül az átlagosnál. Az Atlanta tavaly a 6 csoportmérkőzésből 5-öt megnyert. Koetter és támadó alakulata hathatós segítségével. Erről a győztes csoportmérkőzéseken szerzett pontok (37,56,27,19,30) mennyisége is árulkodik. Egyedül az utolsó s egyben döntő fordulóban égtek meg a Panthers ellen, ahol az O-line képtelen volt feltartóztatni a Carolina védőit. Természetesen Ryan 2 db. interception-je sem segített. Mindössze 3 pontot írtak a táblára.

Mire lehet következtetni? Én úgy gondolom, ha megnézzük a draft és az egyéb erősítések alakulását, akkor számomra látszik, hogy Dirk Koetter részére a stáb megpróbált kialakítani egyfajta olyan “komfortzónát”, hogy jelenlegi egysége legyen hasonlatos az általa eddig dirigált atlantai alakulatra. Ezért draftoltunk zsebirányítót, ezért hoztunk további elkapókat és ezért vannak a keretünkben olyan futó játékosok, akik rövid passzokból is meg tudnak élni. A fal esetében a passz védelem az elsődleges szempont. Példának okáért Ali Marpet draftolása is azért történt, mert pass protection képességei keltették fel a stáb figyelmét. Ahogy Koetter szereti. Szóval a keret hasonlatos, de azért mégsem ugyanaz. Vajon az eredmények hasonlatosak lesznek? Ha emlékszünk még az Atlanta 2012-es menetelésére, bizony örülhetnénk neki!

Reklámok

Dirk Koetter egysége átlagon felüli?” bejegyzéshez ozzászólás

    • Martinnál szerintem inkább fizikális problémák voltak tavaly. Egy jó erőnléti edző ezt megoldhatja. Meg ne felejtsük,hogy jó kézzel megáldott running back! Szóval nem lóg ki. 🙂 Elméletileg megmutathatja. De ez nehéz dolog. Többször beszéltünk róla. Futóknál elég egy kontakt edzés, ha nem vagy topon megsérülsz! Ez megismétlődik párszor és már kukában is a karrier papír. Meg természetesen van az is, hogy Koetternél biztosan sokszor lesz feladatuk a running back-keknek is blokkolni az irányítóra érkező védőt. Az sem egy sérüléstaszító szakma! 🙂 Szóval fizikálisan nagyon rendben kell lenni. Ez nem tudom, hogy menni fog-e Martinnak!

      • Én megmondom őszintén, hogy tavaly azt láttam, hogy Martin a playbook-hoz hűen középen megpróbál áttörni, rohadtul sikertelenül, mert a fal nem nyit neki utat. Leviszik rögtön. Sims-nek akinek közel nincs meg azért szerintem a Martionhoz hasonló testfelépítése ugyan ez… csak ő kivár. És miután a fal nem nyitja az utat, gyakorta kiment szélekre, kereste a lyukakat, ahogy egy normális futóhoz illik, fal nélkül persze a széleken sem lehet sokat rohangászni, de nála véltem felfedezni az agyműködés apró szikráit… Aztán lehet én látom rosszul.

      • Természetesen ez is igaz, de ez az összes running back esetében probléma volt. Sims esetében viszont valóban türelmesebb volt a stáb.Most lehet rosszul emlékszem a számra, de talán a futásaink 59% ment középen. Ott viszont egész egyszerűen nem volt út. Amikor esetleg támadt némi rés, az a jobb oldalon volt Dotsonnak köszönhetően. Gondolom Mankins esetében az új csapatba kerülés, meg az a fránya térdsérülés nem segített, hogy hathatósan kivegye ebből a részét. Volt egy mérkőzés, már nem is emlékszem melyik, amikor többször próbálkoztak Martinnal, de abszolút erőtlen volt a játéka. Utat nem nyitottak neki ez igaz, de nekem az volt az érzetem, hogy ha egy madárijesztőnek szaladna neki, akkor is felborulna.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s